Sziasztok!

Sok kihagyás után, újra egy bejegyzés... Az áprilisi fogyás-futás jól sikerült. Akkor adtam le 10 kilót. Azóta semmit. Két hónap után, viszont folytatom. Júliusban le fogok menni 120 kg alá.

Ma reggel volt a hónap első futása, és hihetetlen eredménnyel zárult: végig tudtam futni/kocogni 5 km-et. Ez korábban sose sikerült. Azt érzem, hogy az edzéseknek van hatása, persze már nem csak érzem, hiszen itt a bizonyíték. Az időeredmény nem volt új PB, de nem baj, nem is ez volt a cél. A futást lassan kezdtem. Mindenhol azt olvasom, hogy lassan kell kezdeni és utána fokozatosan be lehet gyorsulni. Na, én nem gyorsultam sehová, hanem ezzel a lassú ütemmel folytattam végig. Először sikerült 1 km. Akkor azt gondoltam, hogy még 1 km összejöhet belesétálás nélkül. És összejött. 2 km-nél pedig az járt a fejemben, hogy az előre eltervezett 4 km-nek mr a felénél tartok, akkor nem állhatok meg, futni kell tovább. 3 km-nél gondoltam először arra, hogy a régi-jó 5 km-t lefutom (tudjátok 5 km-et akarok lefutni 30 perc alatt). 4 km-nél nagyon boldog voltam, tudtam, hogy sikerülni fog. Persze össze is jött. A végén alig vártam, hogy leállítsam a RunKeepert: 5,08 km / 31:45 min / 6:15 avg. pace. Szuper!

Otthon ráálltam a mérlegre: amikor 124 kg-t mutatott pár ezred másodpercig, nagyon örültem, hiszen a 15-én kezdődő nyaralésig akarok lefogyni 125 alá. De aztán nem maradt meg 124,9-en, hanem "felugrott" 125,2-re. Ez is hihetetlen jó. Meglesz júliusban a 119 kg, biztos vagyok benne.

Ma sajnos nem reggeliztem, délben már nagyon éhes voltam. Ettem az étteremben egy főzeléket krumplival és fasírttal. Ez kitart estig, otthon meg nyomok egy banánturmixot, csak 1 banánnal és édesítővel.

Reggel nem volt vészesen meleg, simán lehetett futni. Holnap is megyek, de remélem nem ész nélkül, és be fogom érni 4 km-mel is. A cél, hogy a hónapban többet futok, mint májusban. Akkor összesen 61,4 km volt meg, és júniusra azt terveztem, hogy kicsivel többet futok. Ez nem jött össze, amit foghatnék a nagy melegre, de inkább a lustaságom volt a hibás, hogy majdnem két hetet teljesen kihagytam. Ami lehet nem is volt baj, mert kipihenten nagyon jól megy a futás mostanában. Tehát a cél júliusra, hogy legalább 62 km-et fogok futni. Hajrá!!!

...örömet okozok valakinek ezzel a bejegyzéssel!

Naponta van 1 látogatója a blognak, pedig már pár hete megdöglött az egész.

Amilyen nagy elánnal belekezdtem a blogolásba, annyira hírtelen maradt abbba az egész.

Nem úgy a súlycsökkenésem!

74 kiló vagyok.

Meg bazi fáradt.

Hétvégén leírom, h mi a helyzet.

Ezt bírtam összehozni!

Ezzel  a csillaggal a fejemen kicsit Tutti Frutti magazinos vagyok! :)

A második képen nem tevepata van! Az a fenekem. Vagy a  combom?

balf@sz vagyok az ilyen képszerkesztéses okoskodáshoz, ezt le lehet vágni a "kiszivecskézett" esküvői fotó láttán is..

Így viszonylag normális képek csak akkor lesznek, ha Norbi újra a fészekben lesz.

De feltöltök két képet, melyeken látszik, h azért elindult valami.

Centiméterben is sok a változás, ez öröm.

Viszont a melleim jól összementek, onnan fogytam a legtöbbet, szépen tükröződik ez a centiken, de a melltartóimon is.. :(  (100cm volt és most 93)

A seggem mérete viszont csak 4 centivel csökkent.

Voltam futikázni tegnap!

..mert hát időközben meggyógyult ám a térdem!

3 és fél km-t szaladtam, és nagyon jól esett!

Norbi elutazott pénteken. Úgy néz ki, kb. 2 hétig lesz távol. Ilyenkor terepen dolgozik, ráadásul éjszakás szegény. Mondjuk ő ezt egyáltalán nem bánja.

A. és én kettesben.

Most itt van Anyu, pár napra megszökött Borsodból! :)

Ma olyan "minden lehetséges" hangulatom van!

Megvettem RR Alakreform magazinját (életemben először), de nem is tudom minek... Nem szeretek, így nem is szoktam képek alapján tornázni.

Vannak benne Power Plate-es edzések is, amit nem igazán értek, de gondolom leszerződött velük, vagy ilyesmi.

Olvasmányosnak pedig nem nevezném az újságot, de nem is ez a fő profilja.

Van benne pár Sikersztori, ezek rám ösztönzőleg hatnak.

Réka életébe is bepillanthatunk, kis képregény, h hogyan telik egy napja.

Meg persze receptek!

Néha nagyon-nagyon szimpatikusnak tartom őt, amikor pedig lefotózza a cicijét az autóban, menet közben, úgy, h a gyerek hátul nincs normálisan bekötve, akkor összeomlik a kép, ami felépült bennem vele kapcsolatban.

Nehéz lehet a nyilvánosság előtt élni, de róluk aztán nem mondható el, h kerülnék...

Szerintem szuper, h van Magyarországnak Rubint Rékája! Sok-sok nő formásodott, fogyott úgy, h neki köszönheti.

Amikor hajnalban jártam terembe, szülés utáni renoválás miatt, akkor tőle kaptam az inspirációt.

FB-on ott vagyok a rajongói között, rengetegszer töltött fel fotót arról, h indul futni, mikor még alszik a család.

Tetszett ez nekem!

Rájöttem, h nálunk is ez a legkényelmesebb módja annak, h terembe tudjak menni.

Este már macerásabb lett volna, energiát sem érezem magamban. Így pedig lendületesen indult a napom.

Most is ezt tervezem, csak legyen újra itthon a férjem.

Sajna a nagyszülők távol vannak, nincs az , h átugranak 2 órára babázni, amíg én ezt-azt csinálok.

Ha jönnek, akkor itt töltenek pár napot, és mi akkor "szabadok" vagyunk. Általában ilyenkor vásárolunk magunknak ruhát, cipőt, ilyesmit. Egy babának ez nem program, ha nem muszáj, akkor nem visszük magunkkal. Kényelmesebb úgy nézelődni, h tudom, h jól érzi magát otthon, a nagyszülei társaságában.

Ilyenkor kerül sor arra is, h elmegyünk kettesben vacsorázni, vagy kávézunk valahol.

Örülök annak, h néha azért el tudunk menni kettesben.

Családnak lenni fantasztikusan szuper dolog! Ez olyan nyálasan hangzik, de egyszerűen olyan, mintha akkor került volna a helyére az utolsó kocka, amikor A. megszületett.

Boldogok voltunk előtte is, de a boldogásunk megsokszorozódott, mióta ő velünk van!

De akkor is kell a ketttesben töltött idő!

Most kicsi olyan Rékás voltam.. :) De ezt én így érzem. És Norbi is.

Holnap mérem magam, fotókat is készítek.

Tegnap Norbi futárral küldött csokrot! :)

Ez olyan romi! ;)

Felnyitottam az ágyneműtartót, elkezdtem felpróbálgatni a régi ruhákat.

Jó rám minden, amit felvettem!!!!!

:)

Örömömben ugráltam, tapsoltam, a 11 hónapos kisfiam pedig velem nevetett. :)

77 kiló vagyok.

Egy hónap alatt sikerült 5 kilót lefaragnom, gyakorlatilag nulla mozgással. :(

Sajnálom, h nem sikerült úgy, ahogyan elterveztem... Viszont a térdem napról-napra javul!

Sok-sok tervem van: terembe járás, spinning, alakformáló torna, személyi edző, stb...

Boldog vagyok!

Ez annyira jó!

Holnap lesz 5 éve, h összeházasodtunk. 77 kilós habcsók voltam.

Ki van a tököm ezzel a blog.hu-val.  Bonyolult szar.  Bár, inkább én vagyok a hülye...

Reggel lementem futni.  Előtte nem mértem meg magam direkt, reméltem, hogy futás után nagyon vékony leszek.  Szóval a futás jól ment nagyon: az első két km-et 6 perc alatt futottam. Utána "belassultam".  Az 5-dik km vége felé levettem a karomról a telefont (ezen van a gps és az óra), láttam, hogy 4,92 km-nél tartok, tehát 80 m van még a végéig, és az idő pedig 31:40 körül volt.  Elkezdtem sprintelni.  Ez reggel 8 körül volt, jöttek páran velem szemben.  Remélem nem ijedtek meg nagyon - egy nagydarab, izzadt-büdös fickó telefonnal a kezében rohan feléjük.  Amikor elértem az 5 km-et, azonnal leállítottam az időmérést.  Ekkor 32:00-t mutatott az óra.  Szentségeltem is rendesen, hogy csak 1 másodperccel kellett volna jobbat futnom, hogy bemenjek 32 perc alá.  Mindegy, úgyis új saját csúcsot értem el.  Hazasétáltam.  Otthon megnéztem még egyszer, és ekkor már 31:57 volt az idő.  Nem tudom, hogy a RunKeeper hogy csinálta, de örülök neki.  Zuhanyzás, súlymérés. A súlyom pedig... 129,9 kg volt!!! Sikerült lemenni 130 alá. Remélem, hogy pénteken már "vastagon" 130 alatt leszek.  Mondjuk 129,5.

Csütörtökön nincs futás, de csinálok reggel 3×10 fekvőtámaszt.  Ebben is, csakúgy mint a futásban nagy múltnak örülhetek.  Eddig "női" fekvőtámaszokat csináltam, ami azt jelenti, hogy a térdem lent volt.  Most viszont rátérek a normál fekvőkre.

Pénteken találkozunk.

Élek ám, nem betegedtem bele abba a kis kekszbe.. :)

Norbi elkezdett írni a blogba, nagyon örülök neki!

Egyre sukárabb a csávó! :)

Komolyan!

Hétvégén egy olyan hosszú ujjú póló volt rajta, amit eddig soha nem viselt. Évekkel ezelőtt vettük, olyan felkiáltással, h "Majd belefogysz!".

A póló hordhatóvá vált.

Amúgy tök jó, h meg vagyunk áldva egészséges önkritikával mindketten!

És ahogy leírtam ezt a mondatot, rájöttem, h azoknak is jó, akiknek nincs önkritikájuk! Nem fosnak semmitől! Mármint nem fontos mások véleménye, ha éppen izompólóhoz szottyan kedvük, pedig hordó a has, felveszik. Ha miniszoknyához, pedig röcög a narancsos háj, akkor is felhúzzák magukra.

Utálom, de engem érdekel mások véleménye. Érdekel, és nem (minden esetben) befolyásol.

A térdem príma volt,  az elmúlt hetekhez képest.

Az a baj, h ma már rendesen sétáltam, amikor levittem A.-t játszóra, ennek meg is lett az eredménye: újra fáj.

Pedig holnap reggel el szerettem volna menni spinningre, de marad a földönfetrengős R.R. popsi-torna.

Voltam ma is futni.  Ez volt a héten a harmadik.  És sikerült 33 perc alá menni 5 km-en. Az időeredmény: 32:10.  A következő cél a 30:00 alá beférni, de szerintem ahhoz le kell adnom még legalább 8-10 kg-ot.  Az eredménynek nagyon örülök, ezt nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fogok fejlődni futásban.  És megváltozott a hozzáállásom: eddig azért futottam, hogy fogyjak, most inkább már azért akarok fogyni, hogy jobban menjen a futás.  Az utolsó két futás alkalmával Rolling Stones-t hallgattam, biztos hatással van rám - a Jamiroquai best of után jobban pörget.

A szerencsének és a géneknek nagy hálával tartozom, hogy 140 kilósan nem tettem tönkre az izületeimet a futással.  A legkövérebb 142 kilósan voltam és akkor is elmentem néha futni, ha rámjött, hogy szarul nézek ki.  És túléltem.

Volt délelőtt mérés is.  Nem vagyok 130 alatt, de nem is számítottam rá.

A súlyom: 130,8 kg.  Ez azt jelenti, hogy 138,3-ról 7,5 kg-ot fogytam eddig.

Az egész fogyás és futás sztoriért köszönet Krisztának.  Ő vett rá, hogy kezdjem el.  Korábban nem hittem benne, hogy menne, meg nem is érdekelt.  Pár pillanatot leszámítva, jól éreztem magam a bőrömben.  Akkor volt csak szar, amikor ruhát kellett venni nekem.  Se hosszban, se kerületben nem volt semmi.  Meg amikor azt esti pizzázások után nem tudtam aludni. 

Április elején kitűztem azt a célt, hogy a hónapban 50 km-et lefutok.  Már csak 500 m kell, hogy ez meglegyen.  Holnap reggel lemegyek és futok 3 km-et.

Célok jövő hét péntek reggelre:

• 129 kg-ot kell hogy mutasson a mérleg (vagy kevesebbet);
• 3 futást kell teljesítenem legalább;
• távban pedig legalább 10 km-et (3-5-3);
• össze kell állítanom egy playlistet a telefonra futáshoz (korábban már volt ilyen az mp3 lejátszón, onnan át fogom húzni a dalokat);
• be kell szeretnem valami fehérjeport, amit vihetek magammal (pénteken elutazok 2 hétre, az itthoni ellátmány nem fog a rendelkezésemre állni);

Sziasztok!

Holnap fejeződik be a harmadik hét.  Reggel el fogok menni futni és utána megtudjuk, hogy hány kilót fogytam 21 nap alatt.  Eddig jól megy minden.  Az első pár nap volt nehéz, de utána ment minden rendben.

Kezdeti súlyom: 138 kg. Cél: 95 kg.  Részcél, aminek nagyon fogok örülni: 125 kg.

Futás: hetente legalább háromszor eljárok futni.  Itt a célom az volt, hogy 5 km-t le tudjak futni 35 perc alatt.  Ez sikerült, így a következő cél a 33perc / 5km lett.

Szép estét!

Sz. Krisztina (29) budapesti lakos a mai napon képtelen volt diétáját betartani!

6, azaz hat darab csokis kekszet és 1, azaz darab kinder buenót fogyasztott el.

"Azokban a pillanatokban jól estek ezek az édességek, viszont most ég a gyomrom. Lelkiismeretfurdalás csak nyomokban gyötör... Az esetről nem nyilatkozom többé!"

Megveszek egy darab csokis csigáért!

Nem enném meg az egészet, csak 3 harapás kellene és megszünne a sóvárgásom.

Ezen az ügyön még gondolkodom...ahelyett, h elfelejteném.

Bazira szarul vagyok!

Az egyetlen örömöm ma (18 perce vagyok ébren, még alszik a csepp család) az volt, h 78,3 kg vagyok.

Ez köszönhető annak, h tegnap élveztem, h éhes vagyok, plussz nem volt kedvem enni.

R: két kicsi szelet rozskenyér, pulyka sonka, mozzarella sajt -ebből melegszendó,

     paradicsom

T:1 körte (mondjuk közvetlenül reggeli után csócsáltam el, A. társaságában)

E: fehérje turmix

U:-

V: egy apró sült csirkecomb

Inni meg alig... :(

Mire fogom?

A TÉRDEMRE!!!

Sírva másztam ki az ágyból ma reggel.

Tegnap du. elmentem Dr Pantó Tamás rendelésére. Ő egy szuper ortopédus és nagyon szimpatikus ember.

Kitapogatta a bajt, készült röntgen is.

dg: tendinitis pes anserini, et ligamentis collat med gen l.s.

Íngyulladás.

Kaptam egy koktélt a "térdembe", lidocaint és szteroidod.

Amikor felálltam a vizsgáló asztalról és elkezdtem járni, hatalmas volt az örömöm, nem lehetett letörölni a vigyort a képemről, megszünt a fájdalom.

Figyelmeztetett viszont a doktor úr, h ez max. 1-másfél órán keresztül lesz így, vissza fog térni a fájdalom, sőt valószínűleg holnap (ma) jobban fog fájni, mint előtte.

Igaza volt.

Este már a kezemmel helyeztem el a megfelelő pozícióba a lábam, rettentően fájt.

Hajalban a fájdalomra ébredtem, sehogy sem volt jó feküdni, uh inkább kimásztam az ágyból. Közben elmorzsoltam néhány könycseppet és azon gondolkodtam, h nekem az életben még soha nem fájt így semmim. Aztán arra jutottam, h de. A fogam.

(Közben felkelt N. Ő tipikusan az utólag-verem-a-fejem-a-falba típus. És most azon problémázik, h hogyan lehettem ennyire felelőtlen, h futkározok bele a nagy világba, 0 kondival, és tessék most itt a baj! És h, hogyan lehet az, h neki volt annyi esze, szépen fokozatosan terhelte magát?

Ugy, h nem bírt mozogni, ezért a fokozatosság! Ez volt a szerencséje! -mondtam is neki

Nincs elég bajom?!)

Ma túlélésre játszom!

***Norbert megszerezte a 100. kilóméterét!***

Büszke vagyok Rád, nagyon!

A "köldök körül" okosságot azért mérem, mert az tuti fix hely! 

...ééééés most lehet hülyének nézni! :)

..mérlegelnem naponta.

Ma 0,5kg plussz volt rajtam, tegnapi súlyomhoz képest.

Egyébként is rossz passzban voltam, ez rátett egy lapáttal.

Vettem 70%-os csokeszt és megettem 3 kockát.

Ezt 2 hetente 1x belefér. Ez és ennyi.

Ment a nap, rátaláltam a csokira.

Mit gondoltam?

"Egy kocka még, és kész!"

Beteszem a számba, mennék tovább a dolgomra.

Mi történik?

Telitalppal ráléptem egy háromszög alakú játékkockára!

Égi jel, basszus!

Ki is köptem a csokeszt! :)

Falhatnékom volt egész álló nap!

Szörnyű!

Ez volt az első nehéz nap...

Elkeserített a mérleg, esett az eső, fáj a térdem, még mindíg Anyóséknál vagyunk...

Tömören ezért voltam szar passzban.

Mennék már haza!

De holnap végre útra kelünk!

Otthon beindul majd a mérleg is, biztos vagyok benne.

Tipikus érzelmi evő vagyok!

Mondjuk egyetlen érzelem miatt voltam képes kienni a hűtőt: unalom.

Nos, mióta Anya vagyok, szerencsére az unalom messzire elkerül! Nincs már céltalan tv kapcsolgatás, fekükélés a nappaliban egy doboz jégkrémmel, könyvekkel, újságokkal.

Utólag látom, h mennyire felesleges, semmilyen dolgokra használtam fel sokszor a szabadidőm.

Anyaként szoktam rá arra, h kajával jutalmaztam magam a nap végén.

Volt, h egész nap 1-2 falatot ettem, este pedig jól belaktam.

Lefektettem A.-t és irány a konyha. Kajákat a tálcára, majd be a nappaliba, távirányító kézbe és kezdődhet a lakótelepi Anya wellness!

Egyébként ebben az is közrejátszik, h imádok nyugodtan enni. Ha tudom, h nincs 20-30 percem a kajálásra, akkor inkább nem eszem.

Ezeket már 2 hete nem művelem.

Nagy idő..! Cö-cö-cö! :)

Nah, azért ide mentem, és mondjuk nem az ortopédiára, mert vidéken vagyunk, szülőknél.

Pesti a lakcímkártya..

Ma reggel nem bírtam ránehezedni a bal lábamra! -be is paráztam, h mi lesz ebből...

Kocsiba le, kórházba be.

Nem akartak megnézni, mivel nem ért baleset.

Hülyén éreztem volna én is magam, HA 6 vérző, súlyos sérülttel pislogtunk volna a váróban, de csak én voltam...

1 órát vártam, majd megvizsált egy doki, aki kedves volt.

(nem akadok ki az egy órán, szerencsére ráértem, nem babával kellett ott várakoznom. Mondjuk, ha A.-t nincs kire hagyni tuti nem megyek el dokihoz.

Egyébként pedig eü-s vagyok, tök jól tudom, h mi miért történik..Sajnos.)

A lényeg, h az eröltetéstől van. Myalgia.

Száraz jég, fásli, pihentetés, izomlazító.

Bazira nem csökken a súlyom, mióta Anyósoméknál vagyunk.

Illetve 1 kilót fogyhattam..

Norbi viszont csodálatosan dobálja le magáról a felesleget!

Nagyon büszke vagyok rá!

Én tudom igazán, h mennyit jelent neki az édesség! És lassan két hete nem evett egy falat édessséget sem.

Hamarosan méricskélés, fényképezkedés!

Tegnapelőtt lesérültem, vagy mi...

Futottam. De milyet!

Lefutottam 2,5 km-t, séta nélkül!

Gondoltam pihi, séta 1-2 perc.

Aztán újra nekiiramodtam...volna.

A bal térdem mögött, belül valami fájt.

Már a futás alatt is éreztem azt a területet, de nem foglalkoztatott különösebben a dolog.

Megálltam, nem bírtam folytatni. Amikor ránehezedtem a bal lábamra, akkor fájt.

Pedig rengeteg energiát éreztem még magamban!

Sajnáltam, h így alakult. Reméltem, h másnap reggelre minden rendbe jön.

Eljött a tegnap reggel, és ugyanaz a fájdalom.

Nem sportoltam, viszont sétáltam pár km-t, A.-t "sétáltattam" (aludt egy nagyot a babakocsiban)...

Ma reggel alig bírtam ráállni, de valahogy bemelegedett 1-2 óra alatt.

Itt az este.

Fáj.

Be is van dagadva a térdem környéke.

Holnap elmegyek a traumatológiára.

Vicc, bassz!

Nem is tudom mit képzeltem?!

Fokozatosan kellett volna...de ezt a gondolatmenetet be is fejezem, mivel nem vagyok az az utólag-verem-a-fejem-a-falba típus.

Gyorsan rendbe kell jöjjön.

...remek futáson vagyunk túl!

Egyszerűen sikerült elhinnie az agyamnak, amit a testem már pedzegetett neki: bírom tovább is!

Ez volt a negyedik futás.

1. Próba

2. Utálom

3. Eső

4. Csoda!

Futottunk ám esőben! N a tv előtt fekükélt, kb. 3 percbe telt, míg rávettem, h jöjjön velem.

Talán még jól is jött, h esik -amíg csak szemerkélt- frissítőleg hatott.

Aztán amikor elkezdett szakadni, az teljesen lehúzott. Mintha belémmarkoltak volna az esőcseppek és húztak volna a föld felé. Alig vártam, h hazaérjek. Szar volt, na.

Egyébként azért tudunk most együtt szaladozni, mert itthon vagyunk egy hétig a férjem szüleinél. Ők vannak A babával, amíg mi a világot váltjuk meg épp.

Vasárnap pihentünk.

De szívesen mozogtam volna, szinte lelkifurim volt, h nem tettem aznap semmit a változásért.

Persze a diéta megy továbbra is.

Hatalmas kísértéseknek vagyunk kitéve, így Húsvét alkalmából. De büszkék lehetünk magunkra, mert semmi nem csábított el minket.

Ha az otthonunkban lennénk, akkor könnyű lenne, hiszen otthon olyan kaják vesznek körül, amiket fogyaszthatunk.

Igazából én vagyok a kemény csaj, semmi nem állhat az utamba. N vasárnap elgondolkodott egy szelet sütin. Nekem meg sem fordul a fejemben. Én már teljesen rákattantam a fogyás témára.

Szóval a mai futás:

Egy körpályán futottunk ma, 400m, salak.

Sikerült 2 és fél kört megtennem séta nélkül.

Aztán az első séta után hamarosan következett még 2 séta. Akkor ajánlottam fel az uramnak, h fussunk 2 percig, aztán 1 perc séta.. Erre ő : "A saját módszeremmel futok!"

Maki, mert nála volt az óra.

"Mekkora majom!" -gondoltam, és elkezdtem futni.

Valahogyan sikerült elkapnom egy olyan ritmust, h minden király volt!

Nem figyeltem semmire,minden ment magától: a légzésem, a tempóm. 

Vitt előre a zeném!

Megcsináltam a power song-os lejátszási listát, majd egy másik bejegyzés alkalmával megírom, h mit hallgatok.

Két km-t futottam megállás nélkül!

A körözés elején pedig 1,3 km volt, amíg kibírtam séta nélkül.

Hihetetlenül jól éreztem magam közben is és utána is!

Ezt nem gondoltam soha, h én leírom az elöző mondatot a futással kapcsolatban, de megtörtént.

...és ez csak a kezdet! ;)

4,21km/27perc 56mp

6:38 min/km

9,04 km/h

Ma végre megjött a fehérje!

Isteni finom!

Tejszínes süti ízű és valóban laktat!

Futottam ma is.

Eredmény: vízhólyag a talpamon.

Már tegnap éreztem, h készülődik valami.

Tavaly 2 hónapon keresztül használtam ezt a futócipőt edzőtermi edzésekhez, akkor nem volt ilyen problémám...

Mondjuk ez a mondat olyan kb,  h van egy fasza esernyőm, használtam a lakásban, minden csicsa volt, aztán kimentem és vizes lett, sőt, a szél is kifordította! :)

Egyébként jobbat futottam, mint tegnap! Pedig rosszabbnak éreztem.

Izomláz van a fenekemben  -itt most az előbb "popsit" írtam, de bazira vicces lenne a seggemet popsinak nevezni. Szerintem a popsi kerek és feszes.

Valahogyan rá kell jönnöm, h hogyan másolhatom be ide a futikat a runkeeper oldaláról.

Rájöttem, h miért történhetett!

Megújúlt a blog.hu!

A storymat éjfél előtt kezdtem írni, éjfél után fejeztem be...gondolom ők pedig akkor álltak át.

Az írtam az elején, h 15 nap múlva mérlegelünk csak, de nem bírjuk ki!

Minden reggel rápattanok a mérlegre.

Ma reggel 79,9 voltam!

Több, mint 2 éve nem kezdődtem hetessel!

Nagyon boldog vagyok!

És akkor a tegnapi futás:

Felöltöztem szépen.

Zsepi,óra, teló, zene.

A terv az volt, h 1 perc futás, 1 perc séta.

Kb. 8 percem elment azzal, h telefonom a majom GPS jelet kereste. Ebben talán a vodafone a hibás, mert sokat vacakol a net. Tehát majom a vodafone!

Nincs múltunk: a futásnak és nekem. Semmi!

Futógépen sikerült 1x 6 azaz, hat percen keresztül végig futnom! Marha büszke voltam magamra, viszont majdnem leszédültem a gépről. ( inkább emelkedős gyaloglásra "szoktam" használni)

Tegnap du. töltöttem le a Runkeeper-t.

Tehát jel megvan, indul a mandula!

Nem álltam meg1 perc után, vitt a lábam előre!

A második perc végén elkezdett szúrni az oldalam..Tipikus, ugye?

Séta 1 perc.

Futi újra, de eszembe jutott egy régi dolog, ami erre a szúrkálódásra bevállt.

Figyelni a levegőre. Szív-szív, fúj-fúj, szív-szív, fúj-fúj. Ha így lélegzem, akkor nem szúr az oldalam.

Kb. 15 percen keresztül élveztem az egészet.

Rádiót hallagattam, (csinálok majd egy lejátszási listát  "power song-"okból) amíg tetszettek a dalok jó volt futni.

Aztán a kritikus résznél Rúzsa Magdi kezdett danolni, uh beszoptam! :) Már bocsánat. Nem volt zene, ami visz előre.

Voltak részek, amikor zabolátlan, szabad, vad csikóként futottam! :) Kár, h ezek a részek nem tartottak tovább 2 percnél.

Két perc után masztodonná változtam, aki mondjuk épp vemhes! - a dínók vemhesek?

Ilyen volt az első futás.

Rögtön megnéztem itthon, h mit szaladtam elsőre.

Boldog vagyok, h lementem!

Mondtam már, h csámpásan futok?

Ez volt ám a bejegyzés címe, ami nem volt elmentve, így szépen elszállt.

Pedig olyan részletesen leírtam az első futást...

Go szundi!

Holnap leírom újra...

Éééés:

Kereken 80kg vagyok! :)

Az előbb felnéztem a lifetilt blogra. Egy videó...

"Új generáció 3". Lássuk!

A csajok blogjai , akik lifetilteznek. Pörögnek a képek, 2-3 ismerős oldal , épp tegnap kezdtem olvasni őket. Aztán egyszercsak meglátom az én, illetve a mi blogunkat! Áááááá! :)

Hogy kerülhettünk oda?

Épp tegnap éjjel hallgattam meg a Jazzy-s riportot, ott beszélt Benedek Bence az "Új Generációs" lányokról. Ők azok, akik olvassák a blogját, rákattantak, csinálják ezerrel, blogolnak és csoportosan futnak a Margitszigeten.

Mondom, tegnap találtam rá azokra a naplókra.

Motiváló volt őket olvasni! Tetszett, amit láttam: az eredményeik, a kitartásuk, a stílusuk!

....de én nem tartozom oda. Vagy mégis?

Mi csak , nem is tudom mit írjak, hány %-ban vagyunk "lifetiltesek".

Nézzük csak:

-70, illetve 90 napos programunk van.

(Nagyon-nagyon jó dolog, h nem csak bele a világba diétázunk, hanem keret van! Imádom!)

-Peak cuccokat fogunk fogyasztani -ha végre megérkeznek-, a blog által ajánlottakat.

(Már bazira várom, de épp játszón voltam a cseppel, amikor itt járt a futár...Így holnap.)

-Norbi fut. De már mocorgott korábban is, Runkeeper a társa.

(Én ma megyek először...Gyűlölök futni! A hájak önálló életre kelnek a testemen  és épp ellenkező ritmust diktálnak, mint amire én futnék. :) De komolyan! Leírom majd a tapasztalataimat)

Felébredt a ded, este folytatom.

És most már este van.

A fiúk alszanak, rendbe vágtam a konyhát, pakolásztam keveset és most ide írkálok.

Nah! Visszatérve ehhez a "lifetiltes vagyok, avagy mégsem?" dologhoz.

Nem tudom.

A lényeget nem tettük magunkévá: testalkat diéta.

A többi stimm.

Fehérje sok, szénhidrát kevés. 5x eszünk, sokat iszunk. Holnaptól pedig port vacsorálunk :)

Annyi, h az én fejem után megyünk. Nem követjük az ottani étrendet.

Nekem ez már 2x bejött, most is be fog jönni... Remélem N-nak is.

Mennyire nem esik nekem kézre ez a blog.hu. Béna vagyok, de komolyan nem tudok avatart feltölteni.

Sikerült! :)

Rossz helyen keresgéltem.

Arra a következtetésre jutottam, h lifetiltesek vagyunk! Apró csavarral... :)

Lecseréltem a blog sablonját, nincs már gördeszkás srác.

Remek volt a mai nap!

Jól kajáltunk, víz adag is lement.

N olvasgatja a Lifetilt blogot, nagyon rákattant a fogyás témára!

Inspiráló, motíváló ahogyan a srác ír!

Kb. 2 hete találtam rá a blogra, rögtön ki is tűztem egy dátumot, h mikor kezdek el megszabadulni a zavaró kilóktól.

N is velem tart, ez az első, h ketten egyszerre, együtt kezdjük el a diétánkat, életmódváltásunkat.

73kg voltam, amikor megismerkedtünk 8 évvel ezelőtt. Olyan "pontjó" voltam. Illetve kicsivel több, mint pont jó.

Gömbi csaj voltam mindíg, gyereknek is kis kerek, de nem kövér.

Kamaszkoromban voltam egy ideig vékony, de csak a hírtelen növés miatt.

Középsuli elején még tudtam ruhákat cserélgetni a többi lánnyal, viszont 1-2 év múlva már más súlycsoportban játszottam.

Ők maradtak 50-55-60 kilók, én pedig kipárnázódtam. Olyan 65-70 között mozoghatott a súlyom, de nem foglalkoztatott a dolog egyáltalán.

A sport kimaradt az életemből...utáltam a tesi órákat, egy tanárom sem tudta velem megszerettetni. Nyűgnek éreztem már azt is, h át kell öltözni napközben. Középsuliban rendszeresen ellógtam a tesit, egyszer meg is akart buktatni a tesitanár, mert nem vettem részt az órákon, nem voltak meg a "felmérőim". Akkor elkezdtem nem otthon felejteni a tesicuccom és résztvettem az órákon.

Szóval 73 voltam 8 éve.

Majdnem 1 éve pedig 108.

Nyugalom! Terhesség.

83 kilóval estem teherbe, 108 szüléskor, amikor hazajöttünk a kórházból 96-ot mutatott a mérleg. 2 hét alatt lement még 3 kg, de az csak víz volt. Szörnyen ödémás voltam a terhesség végére.

93kg, tíz kiló zsírt szippantottam magamra  a 9 hónap alatt, illetve inkább 6 hónap, mivel az első 3 hónapban nem bírtam enni, hánytam és hánytam.

Sajna a szoptatás elég korán befejeződött, -3 hónapos volt A, amikor tápszeres lett- így elkezdtem a fogyimat.

Nagyon elszánt voltam, nem szerettem volna a "szült egy gyereket és úgy maradt" nők táborába tartozni, mert mindíg megvolt a véleményem arról a táborról. Illetve nem is vélemény, inkább csak tudtam, h soha nem akarok oda tartozni.

Le is ment a 10 kiló gyorsan.

Kb másfél, 2 hónap kellett hozzá. Hajnalban keltem, h el tudjak menni terembe, mielőtt felébred a kincsem. Szigorú diétát tartottam.

Elértem a kitűzött 83 kilót és kész. Jók lettek rám a régi ruháim, boldog voltam.

Az alakom megváltoztatta a várandósság, ugyanannyi vagyok, sőt kevesebb, mint mikor terhes lettem, viszont megváltoztak a testarányaim.

A hasamon a bőr nem valami szép, a melleim pedig.... pont, pont, pont.

A kisfiúnk gyönyörű, okos, belevaló csöppség. Vele kerek az életünk!

Érte minden megérte!!!

...és tuti ki tudok hozni magamból valami fincsósat! ;)